Milyen esetekben nem fizet a kötelező biztosítás?

Összeszedtük azokat az eseteket, amelyek során a biztosító nem fizeti ki a kárt a károsult számára.

Amennyiben egy biztosító ügyfele kárt okoz, és az eset összefüggésbe hozható a szerződésben szereplő jármű üzemeltetésével, akkor a kötelező gépjármű felelősségbiztosításban vállaltak szerint – a jogszabályokban rögzítettekkel összhangban – a biztosító köteles a jogos kárigény megtérítésére a károsultak számára. Vannak azonban olyan esetek, amelyek során a károsult nem követelhet kártérítést a biztosítóktól. Ezeket szedtük most össze, de azt is megmutatjuk, hogy milyen alternatív megoldásokhoz nyúlhatunk.

A károkozó gépjárművén nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítás

A vonatkozó törvény azt a feltételt támasztja a kárrendezés során, hogy a kárt okozó gépjármű legyen biztosítva. Ezt egyébként a törvény a közúti közlekedésben való részvétel feltételeként is megszabja. Mégis, sok esetben előfordul, hogy egy közúti forgalomban résztvevő járművön nincs érvényes kötelező biztosítás, amely hiányában nincs kin behajtani a kárt.

A károkozó gépjármű és vezetőjének ismeretlen

Könnyen előfordulhat olyan eset, amely során a károkozó személye ismeretlen és a kárt okozó gépjármű beazonosíthatatlan. Ilyen például, ha valaki a parkolóban a távollétünkben nekimegy az autónknak, majd elhajt vagy úgy távozik a baleset helyszínéről, hogy a károkozó gépjármű és a gépjárművezető személyazonossága ismeretlen marad.

A károkozó gépjármű ki van vonva a forgalomból

Ez az eset nagyon hasonlatos arra, amikor a károkozó gépjárművén nincs érvényes biztosítás, hiszen a forgalomból kivont gépjármű biztosítása automatikusan megszűnik a forgalomból való kivonás pillanatában.

A törvény által kizárt esetek

A kötelező biztosításról szóló törvény felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekre nem terjed ki a biztosító felelőssége. Ekkor a biztosító, betartva a vonatkozó jogszabályokat, nem kötelezhető a felmerülő kárigények rendezésére. Ezek a károk a következők:

• a károkozó gépjárműben keletkező károk
• a kárt okozó járműben elhelyezett tárgyak, kivéve az utasok személyi holmijaiban ketkezett károk
• háborús övezetbe történő behajtás után, háború, háborús cselekmény vagy terrorcselekmény következményeként keletkezett károk
• sugárzó, toxikus anyagok hatására keletkezett károk
• a jármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett károk
• munkagép által okozott károk, amennyiben azok a munkavégzés során keletkeztek
• a gépjárművet versenyzésre használták, vagy a káresemény azzal összefüggésbe hozható edzésen következett be
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett károk
• a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkező, üzemi balesetnek minősülő károk

Nem gépjárművel okozzák a kárt

Egy gépjárműben nem csupán egy másik (kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező) gépjármű tud kárt okozni, hanem számos egyéb módon is bekövezhet a káresemény. A gondnok nekitolja a kukát a lakótelepen, egy kerékpáros leveri a visszapillantó tükröt, a szélviharban ráesik a tetejére egy elszáradt faág.

A károkozó nem ismeri el az okozott kárt

A biztosító csak abban az esetben fizet, ha a kárigény megalapozott, tehát a károsult igazolni tudja, hogy ki, mikor, hol, milyen értékű kárt okozott a számára. Ennek alapját képezi a baleseti bejelentő, amellyel a károkozó elismeri felelősségét a balesetben. Ennek hiányában csak a rendőrségi nyomozást, bírósági eljárást követően kerülhet sor kárrendezésre.

Kármegosztás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára is a kártérítési igények kielégítése során. Ez alapján a biztosító vizsgálja a felelősség kérdését a káresemények vonatkozásában, majd ez alapján bírálja el a kártérítési igényeket. Amennyiben a károsult felelősségét is megállapítják, úgy részarányosan kevesebb összeget kaphat kártérítésként.

Visszkereset

Van néhány olyan eset, amikor a biztosító megtéríti ugyan a károkat a kötelező biztosítások terhére, de a károsultaknak kifizetett összegeket később behajtja (ha kell bírósági úton) a károkozón. Ez akkor fordul elő, ha a károkozó súlyosan megsértette a járművezetésre vonatkozó szabályokat, például jogosítvány nélkül, vagy ittasan vezetett, esetleg szándékosan okozta a balesetet.

Alapesetben maximum 5 millió forintos összegig perelhetik vissza a biztosító társaságok a károkozótól a kifizetett kárösszeget, ám ez a határ érvényét veszti abban az esetben, ha az autón eleve nem volt kötelező felelősségbiztosítás. Amennyiben a baleset az autó elhanyagolt műszaki állapota miatt következett be, úgy a biztosító 1,5 millió forintig követelheti vissza a pénzét az üzembentartótól.

Nem fizet a biztosító. Akkor mégis rendezi a károm?

A felsorolt esetek némelyikében a Kártalanítási Számla kezelőjét kell felkeresnünk a kártérítési igényünkkel. Ez az intézmény Magyarországon a MABISZ, a Magyar Biztosítók Szövetsége. A Kártalanítási Számla egy olyan központi pénzalap, amelyből finanszírozzák a károsult kárát, amennyiben például a károkozó személye ismeretlen, vagy a károkozó gépjárművön nincs érvényes kötelező biztosítás.

A kártérítési igény polgári peres úton is benyújtható, amennyiben az eset nem zárja ki a károkozó polgári jogi felelősségét. Ilyen eset lehet például, ha egy kerékpáros okozza a kárt vagy, ha véletlenül a gondnok nekitolja a társasház nagy fém kukáját az autónak.

Adott esetben az üzemeltető vagyonbiztosításának felelősségbiztosítási részeleme terhére is rendezhetők a felmerült károk. Ilyen eset lehet például, ha egy munkagéppel munkavégzés közben okoznak kárt, ha a jármű karbantartási munkálatai során következik be a káresemény, vagy ha álló gépjárműre történő felrakodáskor történik a baleset.
 

Ha hasznodra volt ez a cikk, vagy sikeresen vezeted a Carnotie-n az autód szerviztörténetét, értékelj minket a Google segítségével!

Forrás:
Biztoshely
KárRendezés.eu